Munkavállalási információk
Munkajog – munkaügyi központok elérhetősége
Az Európai Unió négy alapvető szabadságjogot biztosít állampolgárai részére: az áruk, a tőke, a szolgáltatások szabad áramlását és a személyek szabad mozgását. Az Unión belüli szabad letelepedés és munkavállalás joga tehát uniós alapjog, amely kiterjed:
- a munkavállalók mozgásához és tartózkodásához kapcsolódó jogára,
- a családtagjaik beutazásához és tartózkodásához való jogára, valamint
- az uniós állampolgárok egy másik tagállamba történő munkavégzéséhez és az adott tagállam állampolgáraival azonos bánásmódhoz való jogára.
Európai állampolgárként mindenkinek jogában áll egy másik uniós tagországban állást keresni, arra pályázni, majd odaköltözni és keresőtevékenységet folytatni. Az európai munkavállalók azonban nap, mint nap találják szembe magukat olyan álláskeresési, adminisztratív, jogi és adóügyi akadályokkal, amelyek kevésbé ismertek számukra.
Az EURES (European Employment Services – Európai Foglalkoztatási Szolgálat) az uniós tagállamok, valamint Svájc és az EGT országainak foglalkoztatási szolgálataiból álló információs és tanácsadó hálózat, amelynek célja az országok közötti munkaerő-áramlás elősegítése. A Szolgálat legfontosabb feladatai:
- Információnyújtás és tanácsadás az Unióban elhelyezkedni szándékozó munkavállalóknak.
- Segítségnyújtás a munkáltatók részére az Európai Unióból történő munkaerő-toborzáshoz.
EURES elérhetősége: EURES - EURES - The European job mobility portal - European Commission (europa.eu)
Magyarország - EURES - EURES - az Európai Foglalkoztatási Mobilitás Portálja - Európai Bizottság (europa.eu)
Az álláskeresés első lépése egy megfelelően összeállított önéletrajz, amelynek célja, hogy az álláskereső minden olyan információt megadjon magáról, ami ahhoz szükséges, hogy sikeresen pályázzon állásra. Javasolt, hogy a munkavállaló önéletrajzát az Európai Unió tagállamaiban egységes Europass önéletrajzi formátumban készítse el, amit online is megtehet. A szakmai végzettségek elismertetésével kapcsolatban az európai uniós ENIC-NARIC hálózat nemzeti központjai adnak naprakész tájékoztatást.
Magyarországon a munkaügyi központok a fővárosi és megyei kormányhivatalok (Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központja) székhelyein találhatók, és azok foglalkoztatási, munkaerő-piaci feladatokat ellátó szakigazgatási szerveiként működnek. A kirendeltségek pedig a járási hivatalok részeként segítenek az állampolgároknak. Romániában munkaügyi kérdésekkel a Nemzeti Foglalkoztatási Ügynökség (Agentia Nationala pentru Ocuparea fortei de Munca)és annak megyei kirendeltségei foglalkoznak.
Adózás
Magyarország és Románia között egyezmény (1996. évi XCIX. törvény) van érvényben a kettős adóztatás elkerülésére, amely alapján a megszerzett jövedelem csak az egyik tagállamban adózik.
Magyarországon a személyi jövedelemadó mértéke 15% minden jövedelemkategória esetében. Az összevont adóalapot az eltartott gyermekek után járó családi pótlék, a személyes súlyos fogyatékosság után adókedvezmény és az első házasság után járó juttatás csökkentheti. Romániában az állami költségvetéshez való hozzájárulást jövedelemadóval fizetik. A garantált minimálbérnél magasabb bruttó fizetés esetén a jövedelemadó 10%. A társadalombiztosítási járulékokat és a jövedelemadót a munkáltató kiszámítja, visszatartja a munkavállaló bruttó béréből és az állami költségvetésbe kifizeti.
Az Európai Unió legtöbb tagállama az adózáshoz adóazonosító számokat használ. Az adóazonosító szám célja az adófizetők kötelezettségeinek kezelése. Az ilyen rendszerek az adófizetők ezen numerikus kódok alapján történő azonosításán alapulnak.
A Magyarországon munkát végzőknek szükségük van adóazonosító számra, amely megkérését a munkavállaló kezdeményezi az adóhatóságnál az e célra rendszeresített formanyomtatványon. Az igénylés alapján az állami adóhatóság megállapítja a magánszemély adóazonosító jelét, és arról 15 napon belül adóigazolványt állít ki. Az adóazonosító jel igényléséhez szükséges forma nyomtatvány a Nemzeti Adó és Vámhivatal honlapjáról tölthető le.
Romániában adóazonosító számot kapnak a román állampolgárságú személyek születésétől fogva, ez az a CNP (Cod Numeric Personal – Személyes számsor). A román adótörvény szerint a román állampolgárok számára a CNP-nek adóazonosító szerepe is van, ezért adózási szempontból már nem szükséges újabb numerikus kódot rendelni. A természetes személyek kategóriájában csak bizonyos adókötelezettséggel rendelkező külföldi állampolgároknak kell adóazonosító számot rendelniük. A CNP igényléséhez szükséges formanyomtatvány itt tölthető le.
TB és egészségügy
Magyarországon az egészségügyi ellátást állami és magán egészségügyi szolgáltatók nyújtják. Az egészségügyi ellátás szolgáltatásokból (sürgősségi ellátás, háziorvosi szolgáltatás, járóbeteg-ellátás, szűrővizsgálatok stb.) és pénzbeli előnyökből (pl. táppénz, baleseti táppénz) áll.
Magyarországon a biztosítottnak minősített emberek jogosultak az egészségügyi rendszer szolgáltatásainak igénybevételére. Minden gazdasági tevékenységet folytató biztosított. A biztosítottak mind egészségügyi szolgáltatásokra, mind pénzbeli ellátásokra jogosultak. Az ellátásokra való jogosultság a „TAJ” kártyával igazolható.
A román egészségügyi szolgáltatók egészségügyi ellátására minden olyan személy jogosult, aki a törvény szerint biztosítással rendelkezik. A szociális egészségbiztosítás a biztosítottak számára hozzáférést biztosít az alapvető szolgáltatások csomagjához. A szociális egészségbiztosítás kötelező. Romániában az elsődleges orvosi segítséget a háziorvosok biztosítják.
EU-állampolgárként, ha ideiglenes magyarországi vagy romániai tartózkodás alatt betegszik meg, akkor bármilyen kezelésre jogosult, amelyet nem lehet elhalasztani a hazatérésig. A szükséges orvosi ellátás, lényegében sürgősségi szolgálatok igényléséhez az Európai Egészségbiztosítási Kártyát kell bemutatni.
Magyarországban és Romániában az orvosi rendelvény nélküli gyógyszerek bármelyik gyógyszertárból beszerezhetők. Az állami egészségügyi szolgáltatásokon kívül mind Magyarországban és mind Romániában költségtérítés ellenében a magán egészségügyi rendszer széles körű hozzáférést kínál színvonalas egészségügyi szolgáltatásokhoz.
Lakhatás és megélhetés
Magyarországon 2021 elején a teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete 411 000 forint (kb. 1134 EUR), a kedvezmények nélkül számolt nettó átlagkereset pedig 273 300 (kb. 754 EUR) forint volt. Romániában 2021 januárjában az országos bruttó átlagbér 5549 RON (kb. 1125 EUR), a nominális átlagos nettó fizetés pedig 3246 RON (kb. 658 EUR) volt.
A jövedelemben különbségek vannak a nyugati és keleti régiók között Magyarországon és Romániában egyaránt. A fejlettebb régiókban (Romániában Bukarest-Ilfov, Észak-Nyugat, Nyugat, Magyarországon Budapest, Pest megye, Nyugat-Dunántúl és Közép-Dunántúl) magasabb jövedelmek érhetők el.
A magyar minimálbér a kormány által kormányrendeletben meghatározott kötelező legkisebb munkabér összege, amit a munkáltató köteles fizetni az alkalmazottja részére. A 8 órás munkaviszonyra vonatkozó magyar bruttó minimálbér 2021-ben 167 400 Ft, a nettó minimálbér pedig 111 321 Ft. A legalább középfokú iskolai végzettséget, illetve középfokú szakképzettséget igénylő munkakörben foglalkoztatott munkavállaló garantált bérminimuma a teljes munkaidő teljesítése esetén bruttó 219 000 Ft/hó. Romániában a kormány minden évben szintén meghatározza nemzeti szinten a garantált minimális bruttó alapilletményt. 2020. január 1-jétől ez 2 230 RON/hó, a felsőoktatási képesítéssel és egyéves vezetői végzettséggel rendelkező munkavállalók számára 2 350 RON/hó volt.
Magyarországon és Romániában egyaránt lehetőség van külföldiként bankszámlát nyitni. A bankszámlanyitáshoz számos dokumentumra szükség lehet (útlevél vagy személyi igazolvány, lakcímkártya/lakcím igazolása, adózási illetőség, munkaszerződés stb.). Bankszámlanyitás előtt a részletekért keresse fel telefonon vagy online az adott bankot, ahol bankszámlát kíván nyitni.
Határátkelés és közösségi közlekedés
Magyarország területére Ausztria, Szlovénia és Szlovákia irányából ellenőrzés nélkül lehet beutazni, illetve ezen országok területére ellenőrzés nélkül lehet Magyarországról kilépni. Ukrajna, Románia, Szerbia és Horvátország irányából beutazni, illetve Magyarországról kiutazni is ezen országokba csak a kijelölt határátkelőhelyen a nyitvatartási időben lehet. Románia területére kijelölt határátkelőhelyen lehet beutazni.
Magyarországba és Romániába (EU tagállamokba) érvényes útlevéllel vagy személyi igazolvánnyal lehet beutazni, tartózkodási- és munkavállalási engedélyre nincsen szükség, szabadon, munkavállalási engedély nélkül lehet munkát vállalni.
Szabolcs-Szatmár-Bereg megye (Magyarország) és Szatmár megye (Románia) viszonylatában két közúti és egy vasúti határátkelőhely üzemel:
- Csengersima-Petea: nemzetközi személy- és teherforgalom (tranzit)
- Vállaj – Urziceni nemzetközi személy (tranzit)
- Tiborszállás Vasúti Határátkelőhely Nemzetközi személyforgalom
A határátkeléssel kapcsolatos hivatalos információkat itt találja:
Magyarország – Határátlépéssel kapcsolatos információk | A Magyar Rendőrség hivatalos honlapja (police.hu)
Románia – Politia de Frontiera Romana
Magyarországon a vasúti közlekedést a MÁV (Magyar Államvasutak) és egyes nyugat-magyarországi viszonylatokban a GYSEV (Győr-Sopron-Ebenfurti Vasút Zrt), Romániában a CFR (Căile Ferate Române), valamint kisebb vasúttársaságok szolgáltatják. Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében (és az egész országban) a menetrend szerinti helyközi és távolsági autóbusz-közlekedést a Volánbusz Zrt., Romániában számos magánszolgáltató biztosítja. A két országban szerzett gépjárművezetői engedély mindkét országban érvényes.
Jogszabályok:
AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS 2014/54/EU IRÁNYELVE a munkavállalók szabad mozgásával összefüggésben a munkavállalóknak biztosított jogok gyakorlását megkönnyítő intézkedésekről
DIRECTIVA 2014/54/UE A PARLAMENTULUI EUROPEAN ȘI A CONSILIULUI privind măsurile de facilitare a exercitării drepturilor conferite lucrătorilor în contextul liberei circulații a lucrătorilor